Köszönjük a Bethlen Gábor Alapkezelőnek a támogatást
Egy nyertes pályázatnak köszönhetően az őszi szünetben Erdélyben jártunk a halápi gyerekekkel.
Történelmi utazásunk első állomása Déva vára volt, melyet a felvonó karbantartása miatt gyalog közelítettünk meg.Igazi megmérettetés volt az „alföldi”gyermekek számára, egy-egy helyen szikla és tátongó mélység, de megbirkóztunk vele.
Láttuk és csodáltuk Vajdahunyad várát, pont olyan olyan mint a mesékben! Lovagtermében meghallgattuk a várkastély történetét, bejártuk minden zugát, a régi falak között próbáltuk elképzelni a régmúltat.
Segesvár következett az óvárossal a falépcsőjével és a sok-sok régi épületével a város szívében. Korán érkeztünk még köd is volt, de nem bántuk, mert szemtanúi lehettünk, hogy hogyan is ébred ez a kis különálló városrész, amely olyan, mint egy kis ékszerdoboz. Tudjuk, hogy régen céhesek alapították a várost, és most valami hasonló dolgot láttunk, hiszen ahogyan ébredt a város, úgy sokasodott a portéka az utcán.
Még ezen a napon este egy nagyszerű és megindító kezdeményezésnek lehettünk részesei a gyerekekkel. A
Segesvárhoz közel eső Boldogfalva településen megnézhettük, hogy hogyan kap lángra az őrtűz. Ezen az estén világították meg az őrtüzek Székelyföld határait. Az érzés felemelő volt.
A mozgalmas szombatunk után, vasárnap egy nagyon csendes és őszi színekben pompázó környék felé vettük az irányt. A völgybe érkezve pillantottuk meg a keresdi Bethlen kastélyt. A gyerekek készültek a várkastély történelméből, de szívesen hallgattuk a házigazdát is. Tornyot másztunk, pincébe bújtunk, kutyát simogattunk, no meg a nap fénypontjaként az egyik helységbe érkezve még rókát is fogtunk.!:) Csodás nap volt.
Utunk végére már csak egy város-vár maradt, és ez nem más, mint Marosvásárhely. A város szívében található várat jelenleg felújítják, de azért nekünk sikerült körbe járni kívül-belül. Megnéztük, hogy régen hol állt Bodor Péter zenélő kútja, melynek mása a Margitszigeten található. A gondos felkészülésnek köszönhetően tudomást szerezhettünk, hogy volt egy titkos átjáró a kút ás a vár között. A kellemes napsütésben megnéztük a Kultúrpalotát, sétáltunk a Rózsák terén, és a megérdemelt munka fagyiztunk is.
Nagyon klassz 4 napot töltöttünk együtt, és ehhez a remek táborozáshoz természetesen a vendéglátóink is nagyban hozzájárultak.
Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Déván a kedves Évikénknek, Hajninak, a gyerekeknek, akik figyelmes kiszolgálással osztották meg velünk a reggelit és a vacsorát is. Köszönet neked Segesvár, külön Ildikónak, Enikőnek és párjának a remek esti sétához, a medvés történetekért pedig külön köszönet.
Isten áldja Dózsa Györgyön Évikét, Adélt. Csodálunk benneteket, nem tudjuk, honnan annyi energia!? A gyerekek akiket megismerhettünk, nagyon ügyesek, és biztosak vagyunk benne, hogy egytől- egyig mindegyik megállja majd a helyét a nagyvilágban, bárhová is kerüljön.
A táborozás rövid volt ugyan, de tartalmas és tanulságos. Halápra érkezve azt kérdeztem a gyerekektől, hogy hogyan is érezték magukat? A válasz gyors és rövid volt: mikor megyünk vissza?
Köszönjük a Bethlen Gábor Alapkezelőnek a támogatást.
